Hopp til innholdet
Langfredag (II)

Mark 14,26–15,41 (Mark 14,26–15,37)

26 Da de hadde sunget lovsangen, gikk de ut til Oljeberget. 27 Og Jesus sa til dem: Dere skal alle ta anstøt, for det er skrevet: Jeg vil slå hyrden, og fårene skal spres. 28 Men etter at jeg er blitt reist opp, skal jeg gå i forveien for dere til Galilea. 29 Men Peter sa til ham: Om så alle tar anstøt, vil ikke jeg gjøre det! 30 Jesus sa da til ham: Sannelig sier jeg deg: I dag, i denne natt, før hanen galer to ganger, skal du fornekte meg tre ganger. 31 Men Peter tok enda sterkere i og sa: Om jeg så må dø med deg, skal jeg så visst ikke fornekte deg. Det samme sa de alle.

32 De kom så til et sted som heter Getsemane. Og han sa til disiplene sine: Sett dere her mens jeg ber. 33 Da tok han med seg Peter, Jakob og Johannes, og angst og forferdelse kom over ham. 34 Han sier til dem: Min sjel er bedrøvet inntil døden. Bli her og våk! 35 Så gikk han et lite stykke fram, falt til jorden og ba at timen måtte gå ham forbi, om det var mulig. 36 Og han sa: Abba, Far! Alt er mulig for deg. Ta dette begeret fra meg! Men ikke som jeg vil, bare som du vil! 37 Han kommer så og finner dem sovende, og han sier til Peter: Simon, sover du? Var du ikke i stand til å våke én time? 38 Våk og be, for at dere ikke skal komme i fristelse! Ånden er villig, men kjødet er skrøpelig. 39 Så gikk han igjen bort og ba, og sa de samme ordene. 40 Og han kom tilbake og fant dem igjen sovende, for øynene deres var tunge av søvn. Og de visste ikke hva de skulle svare ham. 41 Tredje gang kommer han så til dem og sier: Sover dere ennå og hviler? Det er nok. Timen er kommet. Se, Menneskesønnen overgis i synderes hender. 42 Stå opp, la oss gå. Se, han som forråder meg, er nær.

43 Og straks, mens han ennå talte, kom Judas, en av de tolv, og med ham en flokk væpnet med sverd og stokker. De kom fra yppersteprestene og de skriftlærde og de eldste. 44 Han som forrådte ham, hadde gitt dem et tegn og sagt: Den som jeg kysser, han er det. Grip ham og før ham bort med sikker vakt! 45 Da han kom, gikk han straks bort til ham og sa: Rabbi! og kysset ham flere ganger. 46 Så la de hånd på ham og grep ham. 47 Men en av dem som sto der, dro sverdet. Han slo til yppersteprestens tjener og hogg øret av ham. 48 Da tok Jesus til orde og sa til dem: Dere har rykket ut som mot en røver med sverd og stokker, for å gripe meg. 49 Dag etter dag var jeg hos dere og lærte i templet, og dere grep meg ikke. Men dette er skjedd for at Skriftene skulle bli oppfylt. 50 Og alle forlot ham og flyktet. 51 En ung mann som fulgte ham, hadde kastet et linklede over nakne kroppen. Og de grep ham. 52 Men han slapp linkledet og flyktet naken bort. 53 De førte så Jesus til ypperstepresten. Og alle yppersteprestene og de eldste og de skriftlærde kom sammen. 54 Men Peter fulgte etter ham på avstand, helt inn på gårdsplassen hos ypperstepresten. Der satt han sammen med tjenerne og varmet seg ved ilden.

55 Yppersteprestene og hele Rådet søkte vitnesbyrd mot Jesus for å få dømt ham til døden, men de fant ikke noe. 56 For mange vitnet falskt mot ham, men vitnesbyrdene deres stemte ikke overens. 57 Noen sto fram og vitnet falskt mot ham og sa: 58 Vi har hørt ham si: Jeg skal bryte ned dette templet som er gjort med hender, og på tre dager skal jeg bygge opp et annet som ikke er gjort med hender. 59 Og enda stemte ikke vitnesbyrdene deres overens. 60 Da reiste ypperstepresten seg og sto fram midt iblant dem. Han spurte Jesus og sa: Svarer du ikke noe? Hva er det disse vitner mot deg? 61 Men han tidde og ga ikke noe svar. Igjen spurte ypperstepresten ham, og sa til ham: Er du Messias, Den Velsignedes Sønn? 62 Og Jesus sa: Jeg er. Dere skal se Menneskesønnen sitte ved Kraftens høyre hånd og komme med himmelens skyer. 63 Ypperstepresten flerret da klærne sine og sa: Hva skal vi nå med vitner? 64 Dere har hørt gudsbespottelsen. Hva mener dere? De dømte ham alle å være skyldig til døden. 65 Og noen begynte å spytte på ham. De dekket ansiktet hans, slo ham med knyttneven og sa til ham: Spå nå! Og tjenerne slo ham i ansiktet.

66 Mens Peter var nede på gårdsplassen, kom en av yppersteprestens tjenestepiker. 67 Og da hun fikk øye på Peter, som satt og varmet seg, så hun på ham og sa: Også du var sammen med denne nasareeren Jesus. 68 Men han nektet og sa: Jeg verken vet eller forstår hva du snakker om! Og han gikk ut i portrommet. Og hanen gol. 69 Da piken fikk øye på ham, begynte hun igjen å si til dem som sto der: Han der er en av dem! 70 Men han nektet igjen. Kort etter sa igjen de som sto der: Visst er du en av dem, du er jo galileer. 71 Men han ga seg til å forbanne seg og sverge: Jeg kjenner ikke dette mennesket dere taler om. 72 Og straks gol hanen for andre gang. Da mintes Peter det ordet som Jesus hadde sagt til ham: Før hanen galer to ganger, skal du fornekte meg tre ganger. Og han tok det til hjertet og gråt.

1 Og straks om morgenen rådslo yppersteprestene med de eldste og de skriftlærde og hele Rådet. Og de bandt Jesus, førte ham bort og overga ham til Pilatus. 2 Pilatus spurte ham da: Er du jødenes konge? Han svarte ham og sa: Du sier det. 3 Og yppersteprestene kom med mange anklager mot ham. 4 Igjen spurte Pilatus ham og sa: Svarer du ingenting? Se hvor alvorlige anklager de fører mot deg. 5 Men Jesus svarte ikke noe mer, så Pilatus undret seg. 6 Men hver høytid pleide han å gi dem én fange fri, den som de ba om. 7 Nå var det en som hette Barabbas, som satt fengslet sammen med noen andre opprørere. De hadde begått et mord under oppstanden. 8 Folket kom nå opp og begynte å be Pilatus om å gjøre for dem som han pleide. 9 Men Pilatus svarte dem og sa: Vil dere at jeg skal gi dere jødenes konge fri? 10 For han visste at det var av misunnelse yppersteprestene hadde overgitt Jesus til ham. 11 Men yppersteprestene egget folket til å be om at han heller skulle gi dem Barabbas fri. 12 Pilatus tok da igjen til orde og sa til dem: Hva vil dere da jeg skal gjøre med ham dere kaller jødenes konge? 13 De ropte igjen: Korsfest ham! 14 Pilatus sa til dem: Hva ondt har han da gjort? – Men de ropte enda høyere: Korsfest ham! 15 Da Pilatus gjerne ville gjøre folket til lags, ga han dem Barabbas fri. Men Jesus lot han hudstryke og overga ham til å korsfestes.

16 Soldatene førte ham da bort, inn i gården – det er borgen – og kalte sammen hele vaktstyrken. 17 Og de kledde ham i en purpurkappe, og de flettet en tornekrone som de satte på ham. 18 Så begynte de å hilse ham: Vær hilset, du jødenes konge! 19 De slo ham i hodet med en rørstav og spyttet på ham, og de bøyde kne og hyllet ham. 20 Da de slik hadde spottet ham, tok de av ham purpurkappen og kledde ham i hans egne klær. Så førte de ham ut for å korsfeste ham. 21 En mann kom forbi på vei inn fra landet, Simon fra Kyréne, far til Aleksander og Rufus. Ham tvang de til å bære hans kors. 22 Og de førte ham til stedet Golgata, som betyr Hodeskallestedet. 23 De ga ham å drikke vin blandet med myrra, men han tok den ikke. 24 Da korsfestet de ham, og delte klærne hans mellom seg, og kastet lodd om hva hver skulle få. 25 Det var den tredje time da de korsfestet ham. 26 Innskriften med anklagen mot ham lød: Jødenes konge. 27 Sammen med ham korsfestet de to røvere, en på hans høyre og en på hans venstre side. 28 Og Skriften ble oppfylt, som sier: Og han ble regnet blant ugjerningsmenn. 29 De som gikk forbi, spottet ham. De ristet på hodet og sa: Nå, du som river ned templet og bygger det opp igjen på tre dager! 30 Frels deg selv og stig ned fra korset! 31 På samme måte spottet også yppersteprestene ham seg imellom, sammen med de skriftlærde, og de sa: Andre har han frelst, seg selv kan han ikke frelse. 32 La nå Messias, Israels konge, stige ned fra korset, så vi kan se og tro! Også de som var korsfestet sammen med ham, hånte ham. 33 Da den sjette time kom, ble det et mørke over hele landet, og det varte til den niende time. 34 Og ved den niende time ropte Jesus med høy røst: Elo’i, Elo’i, lama sabaktani? Det betyr: Min Gud, min Gud, hvorfor har du forlatt meg? 35 Noen av dem som sto der og hørte det, sa da: Se, han roper på Elia! 36 En løp da til og fylte en svamp med vineddik. Han satte den på en rørstav og tilbød ham å drikke, og sa: Vent, la oss se om Elia kommer for å ta ham ned!

37 Men Jesus ropte med høy røst og utåndet. 38 Og forhenget i templet revnet i to, fra øverst til nederst. 39 Men da høvedsmannen, som sto der like foran ham, så at han utåndet med slikt et rop, sa han: Sannelig, denne mannen var Guds Sønn! 40 Det var også noen kvinner der som sto på avstand og så på. Blant dem var Maria Magdalena og Maria, mor til Jakob den yngre og Joses og Salome. 41 De hadde fulgt ham og tjent ham da han var i Galilea. Der var også mange andre kvinner som hadde gått med ham opp til Jerusalem.

26 Καὶ ὑμνήσαντες ἐξῆλθον εἰς τὸ ὄρος τῶν Ἐλαιῶν.

27 Καὶ λέγει αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς ὅτι Πάντες σκανδαλισθήσεσθε ἐνN ἐμοὶ ἐν τῇ νυκτὶ ταύτῃ· ὅτι γέγραπται, Πατάξω τὸν ποιμένα, καὶ διασκορπισθήσεταιN τὰ πρόβατα. 28 Ἀλλὰ μετὰ τὸ ἐγερθῆναί με, προάξω ὑμᾶς εἰς τὴν Γαλιλαίαν. 29 Ὁ δὲ Πέτρος ἔφη αὐτῷ, ΚαὶN εἰ πάντες σκανδαλισθήσονται, ἀλλʼ οὐκ ἐγώ. 30 Καὶ λέγει αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς, Ἀμὴν λέγω σοι, ὅτι σὺ σήμερον ἐνN τῇ νυκτὶ ταύτῃ, πρὶν ἢ δὶς ἀλέκτορα φωνῆσαι, τρὶς ἀπαρνήσῃN με. 31 Ὁ δὲ ἐκπερισσοῦN ἔλεγεν μᾶλλον, Ἐάν μεN δέῃ συναποθανεῖν σοι, οὐ μή σε ἀπαρνήσωμαι.N Ὡσαύτως δὲ καὶ πάντες ἔλεγον.
NVariant with NA/UBS: ἐν ἐμοὶ ἐν τῇ νυκτὶ ταύτῃ ♦ – NVariant with NA/UBS: διασκορπισθήσεται τὰ πρόβατα ♦ τὰ πρόβατα διασκορπισθήσονται NVariant with NA/UBS: Καὶ εἰ ♦ Εἰ καὶ NVariant with NA/UBS: ἐν τῇ νυκτὶ ταύτῃ ♦ ταύτῃ τῇ νυκτὶ NVariant with NA/UBS: ἀπαρνήσῃ με ♦ με ἀπαρνήσῃ NVariant with NA/UBS: ἐκπερισσοῦ ἔλεγεν μᾶλλον ♦ ἐκπερισσῶς ἐλάλει NVariant with NA/UBS: με δέῃ ♦ δέῃ με NVariant with NA/UBS: ἀπαρνήσωμαι ♦ ἀπαρνήσομαι

32 Καὶ ἔρχονται εἰς χωρίον οὗ τὸ ὄνομα Γεθσημανῆ·N καὶ λέγει τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ, Καθίσατε ὧδε, ἕως προσεύξωμαι. 33 Καὶ παραλαμβάνει τὸν Πέτρον καὶ ἸάκωβονN καὶ ἸωάννηνN μεθʼN ἑαυτοῦ, καὶ ἤρξατο ἐκθαμβεῖσθαι καὶ ἀδημονεῖν. 34 Καὶ λέγει αὐτοῖς, Περίλυπός ἐστιν ἡ ψυχή μου ἕως θανάτου· μείνατε ὧδε καὶ γρηγορεῖτε. 35 Καὶ προσελθὼνN μικρόν, ἔπεσενN ἐπὶ τῆς γῆς, καὶ προσηύχετο ἵνα, εἰ δυνατόν ἐστιν, παρέλθῃ ἀπʼ αὐτοῦ ἡ ὥρα. 36 Καὶ ἔλεγεν, Ἀββᾶ, ὁ πατήρ, πάντα δυνατά σοι. Παρένεγκε τὸ ποτήριον ἀπʼN ἐμοῦ τοῦτο· ἀλλʼ οὐ τί ἐγὼ θέλω, ἀλλὰ τί σύ. 37 Καὶ ἔρχεται καὶ εὑρίσκει αὐτοὺς καθεύδοντας, καὶ λέγει τῷ Πέτρῳ, Σίμων, καθεύδεις; Οὐκ ἴσχυσας μίαν ὥραν γρηγορῆσαι; 38 Γρηγορεῖτε καὶ προσεύχεσθε, ἵνα μὴ εἰσέλθητεN εἰς πειρασμόν. Τὸ μὲν πνεῦμα πρόθυμον, ἡ δὲ σὰρξ ἀσθενής. 39 Καὶ πάλιν ἀπελθὼν προσηύξατο, τὸν αὐτὸν λόγον εἰπών. 40 Καὶ ὑποστρέψαςN εὗρεν αὐτοὺς πάλιν καθεύδοντας· ἦσαν γὰρ οἱN ὀφθαλμοὶ αὐτῶν βεβαρημένοι,N καὶ οὐκ ᾔδεισαν τί αὐτῷN ἀποκριθῶσιν. 41 Καὶ ἔρχεται τὸ τρίτον, καὶ λέγει αὐτοῖς, Καθεύδετε λοιπὸνN καὶ ἀναπαύεσθε. Ἀπέχει· ἦλθεν ἡ ὥρα· ἰδού, παραδίδοται ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου εἰς τὰς χεῖρας τῶν ἁμαρτωλῶν. 42 Ἐγείρεσθε, ἄγωμεν· ἰδού, ὁ παραδιδούς με ἤγγικεν.

NVariant with NA/UBS: Γεθσημανῆ ♦ Γεθσημανί NVariant with NA/UBS: Ἰάκωβον ♦ [τὸν] Ἰάκωβον NVariant with NA/UBS: Ἰωάννην ♦ [τὸν] Ἰωάννην NVariant with NA/UBS: μεθʼ ἑαυτοῦ ♦ μετʼ αὐτοῦ NVariant with NA/UBS: προσελθὼν ♦ προελθὼν NVariant with NA/UBS: ἔπεσεν ♦ ἔπιπτεν NVariant with NA/UBS: ἀπʼ ἐμοῦ τοῦτο ♦ τοῦτο ἀπʼ ἐμοῦ NVariant with NA/UBS: εἰσέλθητε ♦ ἔλθητε NVariant with NA/UBS: ὑποστρέψας εὗρεν αὐτοὺς πάλιν ♦ πάλιν ἐλθὼν εὗρεν αὐτοὺς NVariant with NA/UBS: οἱ ὀφθαλμοὶ αὐτῶν ♦ αὐτῶν οἱ ὀφθαλμοὶ NVariant with NA/UBS: βεβαρημένοι ♦ καταβαρυνόμενοι NVariant with NA/UBS: αὐτῷ ἀποκριθῶσιν ♦ ἀποκριθῶσιν αὐτῷ NVariant with NA/UBS: λοιπὸν ♦ τὸ λοιπὸν

43 Καὶ εὐθέως,N ἔτι αὐτοῦ λαλοῦντος, παραγίνεται Ἰούδας, εἷς ὢνN τῶν δώδεκα, καὶ μετʼ αὐτοῦ ὄχλος πολὺςN μετὰ μαχαιρῶν καὶ ξύλων, παρὰ τῶν ἀρχιερέων καὶ τῶν γραμματέων καὶ τῶν πρεσβυτέρων. 44 Δεδώκει δὲ ὁ παραδιδοὺς αὐτὸν σύσσημον αὐτοῖς, λέγων, Ὃν ἂν φιλήσω, αὐτός ἐστιν· κρατήσατε αὐτόν, καὶ ἀπαγάγετεN ἀσφαλῶς. 45 Καὶ ἐλθών, εὐθέωςN προσελθὼν αὐτῷ λέγει αὐτῷ,N Ῥαββί, ῥαββί· καὶ κατεφίλησεν αὐτόν. 46 Οἱ δὲ ἐπέβαλον ἐπʼN αὐτὸν τὰς χεῖρας αὐτῶν,N καὶ ἐκράτησαν αὐτόν. 47 Εἷς δέ τιςN τῶν παρεστηκότων σπασάμενος τὴν μάχαιραν ἔπαισεν τὸν δοῦλον τοῦ ἀρχιερέως, καὶ ἀφεῖλεν αὐτοῦ τὸ ὠτίον.N 48 Καὶ ἀποκριθεὶς ὁ Ἰησοῦς εἶπεν αὐτοῖς, Ὡς ἐπὶ λῃστὴν ἐξήλθετεN μετὰ μαχαιρῶν καὶ ξύλων συλλαβεῖν με; 49 Καθʼ ἡμέραν ἤμην πρὸς ὑμᾶς ἐν τῷ ἱερῷ διδάσκων, καὶ οὐκ ἐκρατήσατέ με· ἀλλʼ ἵνα πληρωθῶσιν αἱ γραφαί. 50 Καὶ ἀφέντες αὐτὸν πάντεςN ἔφυγον.

51 Καὶ εἷςN τις νεανίσκος ἠκολούθησεν αὐτῷ, περιβεβλημένος σινδόνα ἐπὶ γυμνοῦ. Καὶ κρατοῦσιν αὐτὸν οἱN νεανίσκοι· 52 ὁ δὲ καταλιπὼν τὴν σινδόνα γυμνὸς ἔφυγεν ἀπʼN αὐτῶν.

53 Καὶ ἀπήγαγον τὸν Ἰησοῦν πρὸς τὸν ἀρχιερέα· καὶ συνέρχονται αὐτῷN πάντες οἱ ἀρχιερεῖς καὶ οἱ πρεσβύτεροι καὶ οἱ γραμματεῖς. 54 Καὶ ὁ Πέτρος ἀπὸ μακρόθεν ἠκολούθησεν αὐτῷ ἕως ἔσω εἰς τὴν αὐλὴν τοῦ ἀρχιερέως· καὶ ἦν συγκαθήμενος μετὰ τῶν ὑπηρετῶν, καὶ θερμαινόμενος πρὸς τὸ φῶς.

NVariant with NA/UBS: εὐθέως ♦ εὐθὺς NVariant with NA/UBS: ὢν ♦ – NVariant with NA/UBS: πολὺς ♦ – NVariant with NA/UBS: ἀπαγάγετε ♦ ἀπάγετε NVariant with NA/UBS: εὐθέως ♦ εὐθὺς NVariant with NA/UBS: αὐτῷ Ῥαββί ♦ – NVariant with NA/UBS: ἐπʼ αὐτὸν ♦ – NVariant with NA/UBS: αὐτῶν ♦ αὐτῷ NVariant with NA/UBS: τις ♦ [τισ] NVariant with NA/UBS: ὠτίον ♦ ὠτάριον NVariant with NA/UBS: ἐξήλθετε ♦ ἐξήλθατε NVariant with NA/UBS: πάντες ἔφυγον ♦ ἔφυγον πάντες NVariant with NA/UBS: εἷς τις νεανίσκος ἠκολούθησεν ♦ νεανίσκος τις συνηκολούθει NVariant with NA/UBS: οἱ νεανίσκοι ♦ – NVariant with NA/UBS: ἀπʼ αὐτῶν ♦ – NVariant with NA/UBS: αὐτῷ ♦ –

55 Οἱ δὲ ἀρχιερεῖς καὶ ὅλον τὸ συνέδριον ἐζήτουν κατὰ τοῦ Ἰησοῦ μαρτυρίαν, εἰς τὸ θανατῶσαι αὐτόν· καὶ οὐχ εὕρισκον.N 56 Πολλοὶ γὰρ ἐψευδομαρτύρουν κατʼ αὐτοῦ, καὶ ἴσαι αἱ μαρτυρίαι οὐκ ἦσαν. 57 Καί τινες ἀναστάντες ἐψευδομαρτύρουν κατʼ αὐτοῦ, λέγοντες 58 ὅτι Ἡμεῖς ἠκούσαμεν αὐτοῦ λέγοντος ὅτι Ἐγὼ καταλύσω τὸν ναὸν τοῦτον τὸν χειροποίητον, καὶ διὰ τριῶν ἡμερῶν ἄλλον ἀχειροποίητον οἰκοδομήσω. 59 Καὶ οὐδὲ οὕτως ἴση ἦν ἡ μαρτυρία αὐτῶν. 60 Καὶ ἀναστὰς ὁ ἀρχιερεὺς εἰς μέσον ἐπηρώτησεν τὸν Ἰησοῦν, λέγων, Οὐκ ἀποκρίνῃ οὐδέν; Τί οὗτοί σου καταμαρτυροῦσιν; 61 Ὁ δὲ ἐσιώπα, καὶ οὐδὲνN ἀπεκρίνατο. Πάλιν ὁ ἀρχιερεὺς ἐπηρώτα αὐτόν, καὶ λέγει αὐτῷ, Σὺ εἶ ὁ χριστός, ὁ υἱὸς τοῦ εὐλογητοῦ; 62 Ὁ δὲ Ἰησοῦς εἶπεν, Ἐγώ εἰμι. Καὶ ὄψεσθε τὸν υἱὸν τοῦ ἀνθρώπου ἐκ δεξιῶν καθήμενον τῆς δυνάμεως, καὶ ἐρχόμενον μετὰ τῶν νεφελῶν τοῦ οὐρανοῦ. 63 Ὁ δὲ ἀρχιερεὺς διαρρήξας τοὺς χιτῶνας αὐτοῦ λέγει, Τί ἔτι χρείαν ἔχομεν μαρτύρων; 64 Ἠκούσατε τῆς βλασφημίας· τί ὑμῖν φαίνεται; Οἱ δὲ πάντες κατέκριναν αὐτὸν εἶναιN ἔνοχον θανάτου. 65 Καὶ ἤρξαντό τινες ἐμπτύειν αὐτῷ, καὶ περικαλύπτειν τὸN πρόσωπον αὐτοῦ, καὶ κολαφίζειν αὐτόν, καὶ λέγειν αὐτῷ, Προφήτευσον· καὶ οἱ ὑπηρέται ῥαπίσμασιν αὐτὸν ἔβαλλον.BN

NVariant with NA/UBS: εὕρισκον ♦ ηὕρισκον NVariant with NA/UBS: οὐδὲν ἀπεκρίνατο ♦ οὐκ ἀπεκρίνατο οὐδέν NVariant with NA/UBS: εἶναι ἔνοχον ♦ ἔνοχον εἶναι NVariant with NA/UBS: τὸ πρόσωπον αὐτοῦ ♦ αὐτοῦ τὸ πρόσωπον BVariant with other Byzantine MSS: ἔβαλλον ♦ ἔβαλον NVariant with NA/UBS: ἔβαλλον ♦ ἔλαβον

66 Καὶ ὄντος τοῦ Πέτρου ἐνN τῇ αὐλῇ κάτω, ἔρχεται μία τῶν παιδισκῶν τοῦ ἀρχιερέως, 67 καὶ ἰδοῦσα τὸν Πέτρον θερμαινόμενον, ἐμβλέψασα αὐτῷ λέγει, Καὶ σὺ μετὰ τοῦ Ναζαρηνοῦ ἸησοῦN ἦσθα. 68 Ὁ δὲ ἠρνήσατο, λέγων, ΟὐκN οἶδα, οὐδὲBN ἐπίσταμαι τίN σὺ λέγεις. Καὶ ἐξῆλθεν ἔξω εἰς τὸ προαύλιον· καὶN ἀλέκτωρ ἐφώνησεν. 69 Καὶ ἡ παιδίσκη ἰδοῦσα αὐτὸν πάλινN ἤρξατο λέγειν τοῖς παρεστηκόσινN ὅτι Οὗτος ἐξ αὐτῶν ἐστίν. 70 Ὁ δὲ πάλιν ἠρνεῖτο. Καὶ μετὰ μικρὸν πάλιν οἱ παρεστῶτες ἔλεγον τῷ Πέτρῳ, Ἀληθῶς ἐξ αὐτῶν εἶ· καὶ γὰρ Γαλιλαῖος εἶ, καὶN ἡ λαλιά σου ὁμοιάζει. 71 Ὁ δὲ ἤρξατο ἀναθεματίζειν καὶ ὀμνύναι ὅτι Οὐκ οἶδα τὸν ἄνθρωπον τοῦτον ὃν λέγετε. 72 Καὶ ἐκN δευτέρου ἀλέκτωρ ἐφώνησεν. Καὶ ἀνεμνήσθη ὁ Πέτρος τὸ ῥῆμα ὃN εἶπεν αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς ὅτι Πρὶν ἀλέκτορα φωνῆσαι δίς, ἀπαρνήσῃN με τρίς. Καὶ ἐπιβαλὼν ἔκλαιεν.

NVariant with NA/UBS: ἐν τῇ αὐλῇ κάτω ♦ κάτω ἐν τῇ αὐλῇ NVariant with NA/UBS: Ἰησοῦ ἦσθα ♦ ἦσθα τοῦ Ἰησοῦ NVariant with NA/UBS: Οὐκ ♦ Οὔτε BVariant with other Byzantine MSS: οὐδὲ ♦ οὔτε NVariant with NA/UBS: οὐδὲ ♦ οὔτε NVariant with NA/UBS: τί σὺ ♦ σὺ τί NVariant with NA/UBS: καὶ ἀλέκτωρ ἐφώνησεν ♦ [καὶ ἀλέκτωρ ἐφώνησεν] NVariant with NA/UBS: πάλιν ἤρξατο ♦ ἤρξατο πάλιν NVariant with NA/UBS: παρεστηκόσιν ♦ παρεστῶσιν NVariant with NA/UBS: καὶ ἡ λαλιά σου ὁμοιάζει ♦ – NVariant with NA/UBS: ἐκ ♦ εὐθὺς ἐκ NVariant with NA/UBS: ὃ εἶπεν ♦ ὡς εἶπεν NVariant with NA/UBS: ἀπαρνήσῃ με τρίς ♦ τρίς με ἀπαρνήσῃ

Καὶ εὐθέωςN ἐπὶ τὸ πρωῒ συμβούλιον ποιήσαντες οἱ ἀρχιερεῖς μετὰ τῶν πρεσβυτέρων καὶ γραμματέων, καὶ ὅλον τὸ συνέδριον, δήσαντες τὸν Ἰησοῦν ἀπήνεγκαν καὶ παρέδωκαν τῷN Πιλάτῳ. 2 Καὶ ἐπηρώτησεν αὐτὸν ὁ Πιλάτος, Σὺ εἶ ὁ βασιλεὺς τῶν Ἰουδαίων; Ὁ δὲ ἀποκριθεὶς εἶπενN αὐτῷ, Σὺ λέγεις. 3 Καὶ κατηγόρουν αὐτοῦ οἱ ἀρχιερεῖς πολλά· 4 ὁ δὲ Πιλάτος πάλιν ἐπηρώτησενN αὐτόν, λέγων, Οὐκ ἀποκρίνῃ οὐδέν; Ἴδε, πόσα σου καταμαρτυροῦσιν.N 5 Ὁ δὲ Ἰησοῦς οὐκέτι οὐδὲν ἀπεκρίθη, ὥστε θαυμάζειν τὸν Πιλάτον.

6 Κατὰ δὲ ἑορτὴν ἀπέλυεν αὐτοῖς ἕνα δέσμιον, ὅνπερN ᾐτοῦντο. 7 Ἦν δὲ ὁ λεγόμενος Βαραββᾶς μετὰ τῶν συστασιαστῶνN δεδεμένος, οἵτινες ἐν τῇ στάσει φόνον πεποιήκεισαν. 8 Καὶ ἀναβοήσαςN ὁ ὄχλος ἤρξατο αἰτεῖσθαι καθὼς ἀεὶN ἐποίει αὐτοῖς. 9 Ὁ δὲ Πιλάτος ἀπεκρίθη αὐτοῖς, λέγων, Θέλετε ἀπολύσω ὑμῖν τὸν βασιλέα τῶν Ἰουδαίων; 10 Ἐγίνωσκεν γὰρ ὅτι διὰ φθόνον παραδεδώκεισαν αὐτὸν οἱ ἀρχιερεῖς. 11 Οἱ δὲ ἀρχιερεῖς ἀνέσεισαν τὸν ὄχλον, ἵνα μᾶλλον τὸν Βαραββᾶν ἀπολύσῃ αὐτοῖς. 12 Ὁ δὲ Πιλάτος ἀποκριθεὶςN πάλιν εἶπεν αὐτοῖς, Τί οὖν θέλετεN ποιήσω ὃν λέγετε βασιλέα τῶν Ἰουδαίων; 13 Οἱ δὲ πάλιν ἔκραξαν, Σταύρωσον αὐτόν. 14 Ὁ δὲ Πιλάτος ἔλεγεν αὐτοῖς, Τί γὰρ κακὸνN ἐποίησεν; Οἱ δὲ περισσοτέρωςN ἔκραξαν, Σταύρωσον αὐτόν. 15 Ὁ δὲ Πιλάτος βουλόμενος τῷ ὄχλῳ τὸ ἱκανὸν ποιῆσαι, ἀπέλυσεν αὐτοῖς τὸν Βαραββᾶν· καὶ παρέδωκεν τὸν Ἰησοῦν, φραγελλώσας, ἵνα σταυρωθῇ.

NVariant with NA/UBS: εὐθέως ἐπὶ τὸ ♦ εὐθὺς NVariant with NA/UBS: τῷ ♦ – NVariant with NA/UBS: εἶπεν αὐτῷ ♦ αὐτῷ λέγει NVariant with NA/UBS: ἐπηρώτησεν ♦ ἐπηρώτα NVariant with NA/UBS: καταμαρτυροῦσιν ♦ κατηγοροῦσιν NVariant with NA/UBS: ὅνπερ ᾐτοῦντο ♦ ὃν παρῃτοῦντο NVariant with NA/UBS: συστασιαστῶν ♦ στασιαστῶν NVariant with NA/UBS: ἀναβοήσας ♦ ἀναβὰς NVariant with NA/UBS: ἀεὶ ♦ – NVariant with NA/UBS: ἀποκριθεὶς πάλιν εἶπεν ♦ πάλιν ἀποκριθεὶς ἔλεγεν NVariant with NA/UBS: θέλετε ποιήσω ὃν λέγετε ♦ [θέλετε] ποιήσω [ὃν λέγετε] τὸν NVariant with NA/UBS: κακὸν ἐποίησεν ♦ ἐποίησεν κακόν NVariant with NA/UBS: περισσοτέρως ♦ περισσῶς

16 Οἱ δὲ στρατιῶται ἀπήγαγον αὐτὸν ἔσω τῆς αὐλῆς, ὅ ἐστιν πραιτώριον, καὶ συγκαλοῦσιν ὅλην τὴν σπεῖραν. 17 Καὶ ἐνδύουσινN αὐτὸν πορφύραν, καὶ περιτιθέασιν αὐτῷ πλέξαντες ἀκάνθινον στέφανον, 18 καὶ ἤρξαντο ἀσπάζεσθαι αὐτόν, Χαῖρε, ὁ βασιλεὺςBN τῶν Ἰουδαίων· 19 καὶ ἔτυπτον αὐτοῦ τὴν κεφαλὴν καλάμῳ, καὶ ἐνέπτυον αὐτῷ, καὶ τιθέντες τὰ γόνατα προσεκύνουν αὐτῷ. 20 Καὶ ὅτε ἐνέπαιξαν αὐτῷ, ἐξέδυσαν αὐτὸν τὴν πορφύραν, καὶ ἐνέδυσαν αὐτὸν τὰ ἱμάτια τὰN ἴδια.

Καὶ ἐξάγουσιν αὐτὸν ἵνα σταυρώσωσιν αὐτόν. 21 Καὶ ἀγγαρεύουσιν παράγοντά τινα Σίμωνα Κυρηναῖον, ἐρχόμενον ἀπʼ ἀγροῦ, τὸν πατέρα Ἀλεξάνδρου καὶ Ῥούφου, ἵνα ἄρῃ τὸν σταυρὸν αὐτοῦ. 22 Καὶ φέρουσιν αὐτὸν ἐπὶ ΓολγοθᾶN τόπον, ὅ ἐστιν μεθερμηνευόμενον, Κρανίου Τόπος. 23 Καὶ ἐδίδουν αὐτῷ πιεῖνN ἐσμυρνισμένον οἶνον· ὁN δὲ οὐκ ἔλαβεν. 24 Καὶ σταυρώσαντεςN αὐτόν, διαμερίζονται τὰ ἱμάτια αὐτοῦ, βάλλοντες κλῆρον ἐπʼ αὐτά, τίς τί ἄρῃ. 25 Ἦν δὲ ὥρα τρίτη, καὶ ἐσταύρωσαν αὐτόν. 26 Καὶ ἦν ἡ ἐπιγραφὴ τῆς αἰτίας αὐτοῦ ἐπιγεγραμμένη, Ὁ βασιλεὺς τῶν Ἰουδαίων. 27 Καὶ σὺν αὐτῷ σταυροῦσιν δύο λῃστάς, ἕνα ἐκ δεξιῶν καὶ ἕνα ἐξ εὐωνύμων αὐτοῦ. 28 Καὶ ἐπληρώθη ἡ γραφὴ ἡ λέγουσα, Καὶ μετὰ ἀνόμων ἐλογίσθη.N 29 Καὶ οἱ παραπορευόμενοι ἐβλασφήμουν αὐτόν, κινοῦντες τὰς κεφαλὰς αὐτῶν, καὶ λέγοντες, Οὐά, ὁ καταλύων τὸν ναόν, καὶ ἐνN τρισὶν ἡμέραις οἰκοδομῶν, 30 σῶσον σεαυτόν, καὶN κατάβα ἀπὸ τοῦ σταυροῦ. 31 Ὁμοίως καὶ οἱ ἀρχιερεῖς ἐμπαίζοντες πρὸς ἀλλήλους μετὰ τῶν γραμματέων ἔλεγον, Ἄλλους ἔσωσεν, ἑαυτὸν οὐ δύναται σῶσαι. 32 Ὁ χριστὸς ὁ βασιλεὺς τοῦN Ἰσραὴλ καταβάτω νῦν ἀπὸ τοῦ σταυροῦ, ἵνα ἴδωμεν καὶ πιστεύσωμεν αὐτῷ.N ΚαὶB οἱ συνεσταυρωμένοι αὐτῷN ὠνείδιζον αὐτόν.

33 ΓενομένηςN δὲ ὥρας ἕκτης, σκότος ἐγένετο ἐφʼ ὅλην τὴν γῆν ἕως ὥρας ἐνάτης. 34 Καὶ τῇ ὥρᾳN τῇ ἐνάτῃ ἐβόησεν ὁ Ἰησοῦς φωνῇ μεγάλῃ, λέγων,N Ἐλωΐ, Ἐλωΐ, λιμὰN σαβαχθανι; Ὅ ἐστιν μεθερμηνευόμενον, Ὁ θεός μου, ὁ θεός μου, εἰς τί μεN ἐγκατέλιπες; 35 Καί τινες τῶν παρεστηκότων ἀκούσαντες ἔλεγον, Ἰδού,N Ἠλίαν φωνεῖ. 36 Δραμὼν δὲ εἷς,N καὶ γεμίσας σπόγγον ὄξους, περιθείς τεN καλάμῳ, ἐπότιζεν αὐτόν, λέγων, Ἄφετε, ἴδωμεν εἰ ἔρχεται Ἠλίας καθελεῖν αὐτόν.

NVariant with NA/UBS: ἐνδύουσιν ♦ ἐνδιδύσκουσιν BVariant with other Byzantine MSS: ὁ βασιλεὺς ♦ βασιλεῦ NVariant with NA/UBS: ὁ βασιλεὺς ♦ βασιλεῦ NVariant with NA/UBS: τὰ ἴδια ♦ αὐτοῦ NVariant with NA/UBS: Γολγοθᾶ ♦ τὸν Γολγοθᾶν NVariant with NA/UBS: πιεῖν ♦ – NVariant with NA/UBS: ὁ ♦ ὃς NVariant with NA/UBS: σταυρώσαντες αὐτόν ♦ σταυροῦσιν αὐτὸν καὶ NVariant with NA/UBS: NVariant with NA/UBS: ἐν τρισὶν ἡμέραις οἰκοδομῶν ♦ οἰκοδομῶν ἐν τρισὶν ἡμέραις NVariant with NA/UBS: καὶ κατάβα ♦ καταβὰς NVariant with NA/UBS: τοῦ Ἰσραὴλ ♦ Ἰσραὴλ NVariant with NA/UBS: πιστεύσωμεν αὐτῷ ♦ πιστεύσωμεν BVariant with other Byzantine MSS: πιστεύσωμεν αὐτῷ ♦ πιστεύσωμεν NVariant with NA/UBS: συνεσταυρωμένοι ♦ συνεσταυρωμένοι σὺν NVariant with NA/UBS: Γενομένης δὲ ♦ Καὶ γενομένης NVariant with NA/UBS: ὥρᾳ τῇ ἐνάτῃ ♦ ἐνάτῃ ὥρᾳ NVariant with NA/UBS: λέγων ♦ – NVariant with NA/UBS: λιμὰ ♦ λεμα NVariant with NA/UBS: με ἐγκατέλιπες ♦ ἐγκατέλιπές με NVariant with NA/UBS: Ἰδού ♦ Ἴδε NVariant with NA/UBS: εἷς καὶ ♦ τις [καὶ] NVariant with NA/UBS: τε ♦ –

37 Ὁ δὲ Ἰησοῦς ἀφεὶς φωνὴν μεγάλην ἐξέπνευσεν. 38 Καὶ τὸ καταπέτασμα τοῦ ναοῦ ἐσχίσθη εἰς δύο ἀπὸN ἄνωθεν ἕως κάτω. 39 Ἰδὼν δὲ ὁ κεντυρίων ὁ παρεστηκὼς ἐξ ἐναντίας αὐτοῦ ὅτι οὕτως κράξαςN ἐξέπνευσεν, εἶπεν, Ἀληθῶς ὁN ἄνθρωπος οὗτος υἱὸς ἦνN θεοῦ. 40 Ἦσαν δὲ καὶ γυναῖκες ἀπὸ μακρόθεν θεωροῦσαι, ἐν αἷς ἦνN καὶ Μαρία ἡ Μαγδαληνή, καὶ Μαρία ἡ τοῦN Ἰακώβου τοῦ μικροῦ καὶ ἸωσῆN μήτηρ, καὶ Σαλώμη, 41 αἳ καί,N ὅτε ἦν ἐν τῇ Γαλιλαίᾳ, ἠκολούθουν αὐτῷ, καὶ διηκόνουν αὐτῷ, καὶ ἄλλαι πολλαὶ αἱ συναναβᾶσαι αὐτῷ εἰς Ἱεροσόλυμα.

NVariant with NA/UBS: ἀπὸ ♦ ἀπʼ NVariant with NA/UBS: κράξας ♦ – NVariant with NA/UBS: ὁ ἄνθρωπος οὗτος ♦ οὗτος ὁ ἄνθρωπος NVariant with NA/UBS: ἦν θεοῦ ♦ θεοῦ ἦν NVariant with NA/UBS: ἦν ♦ – NVariant with NA/UBS: τοῦ Ἰακώβου ♦ Ἰακώβου NVariant with NA/UBS: Ἰωσῆ ♦ Ἰωσῆτος NVariant with NA/UBS: αἳ καί ♦ αἳ